A MIT kutatói egy egyszerű, a terhességi tesztnél alig bonyolultabb vizeletvizsgálatot dolgoztak ki egyelőre az egerek korai stádiumú tüdőrákjának kimutatására.

Egy speciális T-sejt alcsoport aktivitásának növelésével sikerült zsugorítani a vastagbélrákos betegek tumorait.

A képalkotó vizsgálatoknál fél évvel hamarabb képes előre jelezni az emlőrák kialakulását a szoptatós anyukák anyateje.

Az MIT kutatói egy olyan, melltartón viselhető ultrahangos eszközt fejlesztettek, amely korai stádiumú tumorok észlelésére képes.

Egy kaliforniai kutatás szerint az AI-t alkalmazó algoritmusok pontosabban jelzik a mellrák kialakulásának kockázatát, mint a jelenlegi klinikai gyakorlatban alkalmazott (BCSC) klinikai kockázati modell.

A The New York Times szerint Magyarország a rákos megbetegedések diagnosztizálásához használt mesterséges intelligenciát használó (AI)-szoftverek fő tesztelőhelyévé vált, de a fejlesztők is hangsúlyozzák, hogy a szoftverek csak segítik és nem helyettesítik az orvosok munkáját.

Dolgozatunk célja a szervezett népegészségügyi emlőszűrési program 6–10. szűrési körei részvételi mutatóinak meghatározása (2012–2021). Az elemzésben felhasznált adatok a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) finanszírozási adatbázisából származnak. A vizsgált időszak a 2012–2021. évi időszakot tartalmazza. A diagnosztikus és a szűrési célú mammográfiás vizsgálatokat egyaránt elemeztük. A 2012–2019 közötti lefedettség (átszűrtség + átvizsgáltság együtt) a 48,1–51,5%-os sávban változott, ami a 2020–2021-es szűrési ciklusra 31,8%-ra csökkent. Ezen belül az átszűrtség a 30,3–31,2%-os sávból 20,0%-ra csökkent, míg az átvizsgáltság a 17,7–20,7%-os sávból 11,8%-ra csökkent. A szűrési és diagnosztikus célú mammográfiás vizsgálatok száma csökkenő tendenciát mutat. Az emlőrák miatti halálozás érdemi csökkentéséhez az emlőszűrési program részvételi arányainak emelése szükséges.

Míg korábban úgy gondolták, hogy az emberi szervezetben megjelenő rákos daganatok sterilek, kiderült, hogy növekedésüket és a metasztázist a ráktípusra jellemző egyedi mikrobiom segítheti elő.

Szerencsére az emlőrák kezelésére ma már számos lehetőség áll rendelkezésünkre, a túlélők számának örvendetes növekedése mellett figyelnünk kell a betegek kockázataira.

Az örökletes haemochromatosis egy autoszomális recesszív öröklésmenetű rendellenesség, mely a szervezet vasháztartásának felborítása révén sziszté­más vastúlterhelést eredményez. A felesleges vas parenchymalis sejtekben történő lerakódása sejtműködési zavarokhoz és a betegség klinikai képéhez vezet. Az örökletes haemochromatosis diagnózisának felállítására többnyire a 40–50-es években kerül sor. A kórképnek nincs tipikus megjelenési formája vagy patognomonikus, azonnali diagnózist lehetővé tévő jelei és tünetei. A klinikai tudatosság fokozódása és a diagnózis egyre korábbra tolódása miatt a klinikai gyakorlatban ritkán találkozunk vastúlterhelés következtében kialakuló végszervi károsodással. A betegség génjeinek genetikai vizsgálatát 18 éves kor után kell elvégezni a betegségben szenvedők első fokú rokonainál.